Az apasági szabadság előnyei

Világszerte az apák kevesebb szülői szabadságot vesznek ki, mint az anyák, amikor gyermeket vállalnak. Ennek több oka is van.

Íme néhány példa:

• Sok országban az apák rövidebb apasági szabadságra jogosultak, mint az anyák (1)
• Gazdasági okok, mivel a fizetett szülői szabadság az apák számára korlátozottabb, mint az anyák esetében (2)
• Szakmai hagyományok és munkahelyi kultúra, melyek történelmileg ahhoz vezettek, hogy a férfiak jellemzően nem vesznek ki jelentős részt a szabadságból gyermekszületéskor (3)

Miért olyan fontos az apasági szabadság?

De miért hangsúlyozzák a kutatók, kormányok és érdekvédelmi csoportok, hogy az apáknak nagyobb részt kellene vállalniuk a szülői szabadságból? Ezt fogjuk közelebbről megvizsgálni ebben a blogbejegyzésben.

Fontos, hogy az apák nagyobb arányban vegyék igénybe a szabadságot, mert ez várhatóan:

1. Elősegíti a nemek közötti egyenlőséget az otthonban

Mindenekelőtt a szülői és apasági szabadság népszerűsítése az apák körében célja, hogy elősegítse a gondozás és a kapcsolódó házimunka igazságosabb megosztását, támogassa az anyák munkaerőpiacra való visszatérését és kiegyensúlyozza a nőket és férfiakat érintő munkaerőpiaci feltételeket (4). Ha az anyák hosszabb ideig vesznek igénybe szabadságot (5, 6), az gyengíti munkaerőpiaci kapcsolataikat, ami negatívan hathat a nők karrierjére és jövedelmére (7).

Az apák által igénybe vett szülői szabadság szintén hozzájárul ahhoz, hogy a szülők könnyebben össze tudják egyeztetni a családi és munkabeli kötelezettségeket. Kutatások azt is mutatják, hogy az apák, akik apasági vagy szülői szabadságra mennek, nagyobb valószínűséggel vesznek részt olyan feladatokban, mint a gyermek etetése és fürdetése (8).

2. Csökkentheti a gyermekvállalás akadályait

Másodszor, az apák részvétele a gyermekgondozásban összefüggésbe hozható azzal, hogy a nők döntenek-e a gyermekvállalás mellett (9).

3. Pozitív hatással lehet a gyermek fejlődésére

Végül az apák, akik már korán aktívan gondoskodnak gyermekeikről, általában később is bevonódnak, amikor a gyermekek nagyobbak lesznek. Ahol az apák aktívan részt vesznek a gyermeknevelésben és a családi életben, a gyerekek magasabb kognitív és érzelmi eredményeket, valamint jobb fizikai egészséget élveznek (10).

Bár nincsenek olyan tanulmányok, amelyek egyértelműen kimutatnák az apasági szabadság és a gyermekek későbbi életbeli eredményei közötti kapcsolatot, több kutatás is arra utal, hogy azok a gyerekek, akik olyan apák mellett nőnek fel, akik jelen vannak és részt vesznek az életükben, sikeresebbek az életben (8, 11, 12). Ha a gyermekek szoros kapcsolatban állnak egy férfi példaképpel, általában elkerülik a kockázatos magatartásokat, nagyobb eséllyel lesznek jól fizető munkáik és stabil, egészséges kapcsolataik felnőttként.

Új jogszabályok nyithatják meg az utat

Az apasági és szülői szabadság pozitív hatása ellenére jelenleg Európában még mindig alacsony az apák által igénybevett szabadság aránya.

Az EU Szabadságirányelv előírja, hogy a tagállamoknak minimum 2 hónap, át nem ruházható szülői szabadságot kell biztosítaniuk minden szülő számára. Az irányelvet 2022 augusztusáig kell bevezetni.

A dániai adatok szerint 2019-ben az anyák átlagosan 280 napos anyasági szabadságot vettek ki, míg az apák átlagosan 34 napot (13). Az elvárás az, hogy az új szabályokkal a jövőben több apa vegyen ki hosszabb ideig apasági szabadságot.

Források:

1. Globalization-partners.com/blog/maternity-and-paternity-leave-around-the-world-what-global-hr-teams-should-know
2. International Labor Organization. 2014. Maternity and Paternity at Work: Law and Practice Across the World. Geneva: International Labour Office at 51
3. DOL POLICY BRIEF; Paternity Leave Why Parental Leave For Fathers Is So Important For Working Families; www.dol.gov/sites/dolgov/files/OASP/legacy/files/PaternityBrief.pdf
4. European Parliament. 2014. ‘A new strategy for gender equality post 2015.’ European Parliament. As of 12 October 2016: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/509984/IPOL_STU(2014)509984_EN.pdf
5. Ruhm, C.J. 1998. ‘The Economic Consequences of Parental Leave Mandates: Lessons from Europe.’ The Quarterly Journal of Economics. 113 (1): 285–317.
6. Thévenon, O. & A. Solaz. 2013. ‘Labour Market Effects of Parental Leave Policies in OECD Countries.’ OECD Social, Employment and Migration Working Papers 141: 1–67.
7. Orloff, A.S. 2009. ‘Gendering the comparative analysis of welfare states: An unfinished agenda.’ Sociological Theory 27 (3): 317–343.
8. Allen, S. M. & Daly, K. J. (2007): The effects of Father Involvement: An Updated Summary of the evidence. Work (Vol. 7)
9. Duvander, A.-Z. & G. Andersson. 'Gender Equality and Fertility in Sweden.' Marriage & Family Review 39 (1–2): 121–142.
10. Huerta, M. et al. (2013) Fathers' Leave, Fathers' Involvement, and Child Development: Are They Related? Evidence from Four OECD Countries, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 140, OECD Publishing
11. Opondo, C., Redshaw, M., Savange-McGlynn, E. og Quigley, M. A. (2016): Father involvement in early child-rearing and behavioural outcomes in their pre-adolescent children, BMJ Open, 6(11), 2016.
12. Schober, P. S. (2016): Increasing Father Involvement in Child Care: What do we Know about the Effects on Child Development? DIW Berlin, German Institute for Economic Research, 2016.
13. Danmark Statistik: https://www.dst.dk/da/Statistik/nyheder-analyser-publ/nyt/NytHtml?cid=45470